A sarkantyúvirág (Centranthus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe tartozó loncfélék (Caprifoliaceae) növénycsalád egyik nemzetsége mintegy tucatnyi fajjal. A család névadójától, a Valeriana nemzetségtől sarkantyús szirma különbözteti meg. Gyakran összekeverik más nemzetségekkel, ugyanis gyakorta sarkantyúvirágnak nevezik a kerti sarkantyúkát (Tropaeolum majus) és a hegyes szirmú sarkantyúfüvet (Delphinium oxisepalum) is.
Származása, élőhelye
A mediterrán vidékeken honos; vadon főképp a sziklás domb- és hegyoldalakon nőtt, de idővel betelepült a városokba is, és rendszeresen felüti fejét az omladékokon, vár- és egyéb terméskőfalak illesztékeiben, sőt, az útburkoló kövek közti résekben is. Egyes fajait sokfelé termesztik.
Jellemzői
Rendkívül
hálás évelő
növény,könnyen
tartható
mindenhól megél
ezt a jobb
oldali kép is
tanúsíthatja.
50–80 cm magasra növő, lágyszárú, mintegy 40 cm átmérőig bokrosodó, évelő növény. Nem fagyálló, de ha a télen elfagy, gyökeréről többnyire újrahajt, és önmagvetőként is megújul.
Fontosabb fajai
- piros sarkantyúvirág (Centranthus ruber L.) Magyarországos is termesztett dísz- és gyógynövény;
- háromerű sarkantyúvirág (Centranthus trinervis (Viv.) Beguinot) az EU-ban védett faj;
- Centranthus kellererii (Stoj. Stef. et Georg.) Stoj. et Stef. az EU-ban védett faj;
- Centranthus angustifolius Miller
- Centranthus macrosiphon Boiss.
- Centranthus longiflorus Stev.
- Piros sarkantyúvirág (C. ruber)
- Háromerű sarkantyúvirág (C. trinervis)
