Mezei
varfű (Knautia
arvensis)
A mácsonyák
(Dipsacales)
rendjébe, a
loncfélék (Caprifoliaceae)
családjába
tartozó
növényfaj. Egyéb
megnevezései:
kelésfű,
vargyógyítófű,
koszfű, rühfű,
fekélyfű;
Apostein fű,
gombos kóró,
kuzupa,
rühsikkantyú,
sennyedékfű,
sennyedék ellen
való fű vagy
seprőfű.
Kivonatával
régen
bőrbetegségeket
gyógyítottak,
innen ered
magyar
megnevezése is.
A nemzetség
nevét
Christopher
Knaut német
botanikusról
(1654–1716)
kapta.
Élőhely
Európában,
Közép-Ázsiában,
Szibériában és a
Kaukázusban
honos, de
sokfelé
behurcolták.
Löszpuszta réteken,
félszáraz
gyepeken,
útszéleken,
kaszálókon,
hegyi réteken –
többnyire meszes
talajon – fordul
elő;
Magyarországon
főleg a
Dunántúlon
található
réteken.
Alfajok
- Knautia arvensis subsp. arvensis – tetraploid
- Knautia arvensis subsp. pannonica (Heuff.) O. Schwarz – diploid
- Knautia arvensis subsp. pseudolongifolia (Szabó) O. Schwarz
- Knautia arvensis subsp. serpentinicola Smejkal ined.
Jellemzők
40-120 cm
magas, felálló,
lágy szárú,
évelő növény. A
szár alsó
részében
serteszőrös,
néha mirigyes, a
felső rész
kopasz vagy
molyhos. A nagy
méretű levelek
átellenesek,
szürkészöldek.
Az ép, hosszú
nyelű, gyakran
tagolatlan alsó
levelek
tőlevélrózsát
alkotnak,
visszás-tojásdadok.
Az átellenes
felső levelek
szárnyasan
hasogatottak, ép
szélűek vagy
fűrészesek,
ritkán nyelesek.
Általában
kétlaki növény,
de tisztán
nőivarú
virágokat
tartalmazó
példányok is
előfordulnak (gynodioecia
vagy günodiőcia).A
hosszú, vékony
kocsányú, hímnős
virágok 2-4 cm
átmérőjű
lapított
félgömbös
virágzatba
tömörülnek. A
tölcsér alakú
párta ibolyakék,
4 szirmú, alul
forrt. A szélső
virágok
nagyobbak. A
gallérszerű
murvalevelek a
virágzat peremén
túlnyúlnak. 2-4
porzó, és egy
hosszú,
rovátkolt
bibeszál
található a
virágban.
Május-október
között virágzik.
Méhek, lepkék
porozzák be. A
magház alsó
állású. Termése
5-6 mm-es,
hengeres, szőrös
kaszattermés,
melyhez
hozzákapcsolódik
a tollas csésze.
A magokat
hangyák
terjesztik.
Hatóanyagok
Triterpén-szaponinok
(knautozid,
szaponozid),
iridoidok (dipszakán),
flavonoidok,
cserzőanyagok.
Felhasználása
Elsősorban a
föld feletti,
virágzó
hajtásrészeket
(régen a
gyökerét is)
használják fel.
A népi
gyógyászatban
krónikus
bőrbetegségek
(ekcéma,
csalánkiütés,
rühösség)
kezelésére,
továbbá
köhögésre,
torokgyulladásra,
hólyaghurutra is
adták. A
homeopátia
légúti
megbetegedésekre,
emésztési
gyengeség
kezelésére
használja.
Termesztése
Nem túlságosan
érzékeny a
talajra, de a
száraz, meszes
talajt kedveli.
Napos helyre
ültessük,sziklakertbe,virágágyásba.
A hideg teleket
igen jól tűri,
akár a −25 °C-ot
is elviseli.
Hasonló fajok
-
Knautia nemzetségen belül:
-
magyar varfű (Knautia drymeia)
-
erdei varfű (Knautia dipsacifolia) – levelei mélyen fűrészesek
-
Kitaibel-varfű (Knautia kitaibelii)
-
galambszínű ördögszem (Scabiosa columbaria) – levelei szálasak
