Caryopteris (Kékszakáll)
A kékszakáll (Caryopteris) a vasfűfélék (Verbenaceae) családjába tartozó nemzetség, fás szárú fajokkal. A nemzetségbe tartozó fajok közül kertészetileg az alábbiak jelentősek.
- Kínai kékszakáll C. Incana (C. mastacanthus )
Hazája Északnyugat-Kína, Japán. Ívesen lehajló vesszőjű, gömbölyded, 50-100 cm-es cserje. Levelei tojásdadok, vagy hosszúkás tojásdadok, durván fűrészesek. Az egész növény szürkén szőrös. Liláskék virágai augusztusban-szeptemberben az idei hajtásokon a levelek hónaljában kis bugákban nyílnak. Laza talajt, napos, meleg fekvést kíván. A szárazságot jól bírja. A téli fölös vízre érzékeny-húsos gyökerei könnyen rothadnak. Déli tájolású rézsűbe, kőedényekbe, sziklakertbe alkalmas. Hajtása kemény teleken visszafagyhat, de ez a virágzást nem befolyásolja. Fiatalon gyorsan nő, ezért laza, meleg talajon talajtakarónak is felhasználható.
- Angol kékszakáll C. x Clandonensis ( C. incana x C. mongolica)
Sűrű, szétálló ágú, 50-100 cm-es cserje vagy félcserje, szürkén szőrős hajtásokkal és levelekkel. Levelei lándzsásak, épszélűek vagy ritkán 1-2 fogúak. Élénk-kék virágai augusztus-szeptemberben a hajtások végén bugaszerű leveles virágzatban nyílnak. igényei megegyeznek a kínai kékszakáll fajéval.
