A menta ismertetése
A
fodormenta (Mentha spicata var. crispata), népies nevén köményes
menta vagy kerti menta az
árvacsalánfélék (Lamiaceae v. Labiatae)
családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő
fűszer-, és
gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi
drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A
drogot a leveléből (Menthae crispae folium) vonják ki.
Gyűjtése
Gyógyászati célokra a növény száráról
lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje
(június-augusztus) hónapokban.
Gyógyhatásai
Hatóanyagainak köszönhetően jó szélhajtó,
görcsoldó és emésztésjavító hatású epetermelést
fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott.
Illóolaját megfázás esetén inhalálásra
használják. Meghűlés esetén teája
köhögéscsillapító hatású. Káros mellékhatása nem
ismert.
Felhasználása
Fűszerként: Kellemes italú
tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes
fodormenta szósz készíthető belőle, mely a
báránysültnek különösen pikáns ízvilágot
kölcsönöz.
Illóolaját az
illatszer- és
élelmiszeripar
édesipari termékek, (cukorkák, fogkrémek,
szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik), íz-
és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ
mentoltermelése évente kb.: 100 tonna körüli
kristályos anyag. Ismert, a fiatalok körében
kedvelt ital még a menta felhasználásával
készülő mohito koktél is.
Borsmenta
A borsmenta (latinul
Mentha × piperita L.):
fűszer- és
gyógynövény. Népies neve: borsos menta,
angol menta, mithen menta.
A
drogot a borsmenta – Mentha x piperita L.,
az ajakosak – Lamiaceae (Labiatae) családba
tartozó növény virágzás előtt gyűjtött,
szárított lomblevelei szolgáltatják.
A drogot adó levelek rövid nyelűek, lemezük
lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes
szélű, a levél csúcsa hegyes, válla
lekerekített, erezete szárnyas, felszíne
sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a
levélerezet, vagy a levél egy része antociántól
ibolyás színű. A drog mentolos szagú, íze
először égető, majd hűsítő. A virágzáskor
gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú a
mentofurantartalom megnövekedése miatt.
Magyarországon ismert, elterjedt, mint
teanövény (Menthae piperita folium),
érdekes mentaízű levelek adják a fűszert.
Használata igen egészséges, mert
emésztési zavaroknál,
felfúvódásnál, epegyulladásnál, menstruációs
zavaroknál nagyon jó szolgálatot tesz. Hatás:
görcsoldó, nyugtató, összehúzó.
Tartalomanyagok:
illóolaj 0,5-4%-ban
mentol, mentholészterekkel, menthonnal,
menthofuránnal, jázmonnal, klorogénsavat
tartalmaz. A drog további tartalmi anyagai:
cserzőanyagok 6-12%-ban, flavonoidok,
triterpének, keserű anyagok.
Alkalmazás
A drog elsősorban simaizomgörcs-oldó hatású.
A hatáshordozó vegyületek közé tartozik az
illóolaj, de a flavonoidok is részt vesznek. A
drogból előállított teát főleg görcsoldásra,
felfúvódásoknál alkalmazzák, egyéb drogokkal
együtt nyugtatóként is.
Termesztése
A jól megmunkált, laza, mélyrétegű,
középkötött, jó vízgazdálkodású talajt kedveli.
Ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve
tőosztással szaporítják. Évenként kétszer
vágják, illetve fosztják a leveleit.
A tea egy evőkanál vágott drogból készül 150
ml forrásban lévő vízzel, 5-10 perces
áztatással.
Naponta 3-4 csészével fogyaszthatják,
étkezések között. A menthol a nyálkahártya hideg
érző receptoraira hatva hűsítő érzést kelt, mely
reflektorikusan érszűkületet okoz. Ezen kívül
csökkenti a viszketési ingert a bőrön. Migrénes
rohamoknál görcsoldó.
Az
illóolajat inhalációs célokra is használják
orrnyálkahártya-gyulladásnál, légcsőhurutnál,
reumatikus betegségek kezelésekor használt
krémek alkotórésze..
Ellenjavallat
Gyerekeknél, főleg csecsemőknél tilos
mentoltartalmú készítményeket alkalmazni,
például orrkenőcsökben, mert nehéz légzést,
légszomjat okozhat. A mentatea érzékenyebb
egyéneknél mentoltartalma miatt
gyomornyálkahártya-gyulladást okozhat és
csalánkiütés is jelentkezhet.
Felhasználható még
Gyümölcssalátákhoz, pulyka töltelékébe,
szószok, mártások, teák, likőrök, ízesítésére,
kozmetikai készítményekhez. Kandírozott
leveleivel édes ételeket díszíthetünk.